Bejegyzések

Nem állnak meg a magyar és lengyel kormányok érvei – a jogállamisági mechanizmus újabb lépést tett a siker felé

  Az Európai Bíróság főtanácsnoka elutasításra javasolja a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus megsemmisítésére. A Bíróság az esetek 80%-ában követni szokta a főtanácsnok indítványát, különösen akkor, ha azok olyan alaposak és részletesek mint Campos Sáchez-Bordona véleménye. A két kormány érvei főleg a jogalapra és az elfogadás módjára vonatkoztak, és más mechanizmusok, a híres, de mindeddig eredménytelen (és amíg ketten vannak, nincs is remény az eredményre) 7-es cikk szerinti eljárás és a kötelezettségszegési eljárás párhuzamosságára hivatkoztak. Emellett megpróbálták B-tervként elérni, hogy a jogszabály egyes cikkeit minősítsék érvénytelennek. A főtanácsnok azonban nem fogadta el ezt sem, kimutatta, hogy ezen előírások a rendszer lényegi részét képezik és ezért megsemmisítésük ugyanúgy indokolatlan, mint az egész jogszabályé. Az indítvány szerint pedig az Unió költségvetésének védelmére létrehozott rendszer valóban pénzügyi kérdést szabályoz, e...

Miért nem kell Magyarországnak az Európai Ügyészség?

  Trócsányi miniszterjelölt parlamenti meghallgatásán három érvvel indokolta, hogy Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészi Hivatal (más fordításokban: Európai Ügyészség) munkájában: először is szerinte az ügyészség koncepciója végiggondolatlan és elhibázott, másodszor feleslegesen duplázza a bürokráciát, hiszen létezik az Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és az uniós igazságügyi együttműködés. Ezt a két érvet sem ő, sem más nem mondta még eddig. Harmadik kifogása, hogy korlátozza a tagállamok szuverenitását, nem új, Deutsch Tamás az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén azt mondta, hogy kizárólag emiatt nem csatlakozik Magyarország. Nem véletlen, hogy a második érvet még nem hallottuk, hiszen az OLAF nem bűnügyi, hanem csak adminisztratív vizsgálatot folytathat, sokkal kevesebb eszköze van, az általa összegyűjthető anyag ezért nem mindig elegendő a vádemeléshez és nem is emelhet vádat. Az igazságügyi együttműködés pedig államok között és nem az EU...

Merre tart a FIDESz az Európai Parlamentben?

  A Politico   cikket közölt   az EP euroszkeptikus pártjainak egyik lehetséges (és valószínűleg tényleg egyes pártok által elképzelt) stratégiájáról a 2019-es európai választásokra és az azt követő időszakra. Ebben megemlítik, hogy egyes források szerint puhatolózó tárgyalások folynak arról, hogy a FIDESZ csatlakozik egy ilyen "euroreformer" csoporthoz az Európai Néppárt helyett. Játsszunk el ezzel a gondolattal, nézzük meg, mi a realitása és milyen következményekkel járhat. Az Európai Parlamentben három eurokritikus csoportosulás van: az  Európai Konzervatívok és Reformerek  a legmérsékeltebb, vezető ereje a Brit Konzervatív Párt, amely ezt a csoportot akkor hozta létre, amikor összeveszett a mainstream konzervatívokat tömörítő EPP-vel, amelyhez a legtöbb európai konzervatív párt, köztük a CDU és a FIDESZ is tartozik. Ide ült be annak idején Bokros Lajos, mert a FIDESZ nem engedte, hogy az EPP frakciójához csatlakozzék. A  Szabadság és Közvetlen Demokráci...

Színlelt-e az EU-ban a demokrácia?

  Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia „ Színlelt demokrácia ” című cikkükben ( http://hvg.hu/vilag/20180305_szinlelt_demokracia_macron_csizmadia_lakatos ) az EU konstruktív kritikájának követendő példájaként ismertetik Claudia Chwalisz és David Van Reybrouck. cikkét, amely Macron francia elnök konzultációs javaslatának egy alternatíváját vázolja fel. A konstruktív kritika igénye valóban jogos, de a konstruktív kritika nem annyira ritka, mint azt a cikk sugallja. Ez egyébként is többet kellene, hogy jelentsen, mint alternatív ötletek felvetését. Lakatos Júlia cikke az É S   2018/1., jan. 5-i számában ( Európa „Yes”, föderalizmus „No”   http://www.es.hu/cikk/2018-01-05/lakatos-julia/europa-yes-foderalizmus-no.html ) maga is tárgyal két megközelítést, az EU „közösségi irányvonal” és a nemzeti szuverenitás konfliktusát, valamint a liberális és a demokratikus elemek szembeállítását. Először a HVG-ben megjelent írásban hivatkozott cikkre reagálnék, aztán a másik két „ellentétpár”-...

Valóban dolgoznak magyar középvezetők Magyarország ellen?

  A 2018 március elsejei kormányinfón érdekes dolog hangzott el: „Lázár tud róla, hogy az Európai Bizottságnál 30-50 olyan magyar, zömmel középvezető dolgozik, akiket "2010 után mentettek ki oda", akik éjjel nappal a kormányt ekézik, és még az országjelentésekbe is beleírnak... És a kormány az égvilágon semmit nem tehet ez ellen. Erről a feljelentés-rekordernek titulált Jávor Benedek EP-képviselő kapcsán beszélt.” ( https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/01/kormanyinfo/ ) Ez ugyan nyilvánvalóan propagandaszöveg, de miután elég keveset tud a hazai közvélemény az EU-ban dolgozókról, jó apropó erről beszélni. Az EU személyzeti szabályzata nyilvános, a bekerülésről és az ottani munkáról sokat meg lehet tudni a Személyzeti Felvételi hivatal” (EPSO) honlapjáról, és a Bizottság (legtöbben ott dolgoznak, többen, mint a több intézményben összesen) részletes statisztikákat is közzétesz az ott dolgozókról (és az állománycsoport és fokozat alapján lehet körülbelül látni a vezető...