Nem állnak meg a magyar és lengyel kormányok érvei – a jogállamisági mechanizmus újabb lépést tett a siker felé

 

Az Európai Bíróság főtanácsnoka elutasításra javasolja a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus megsemmisítésére. A Bíróság az esetek 80%-ában követni szokta a főtanácsnok indítványát, különösen akkor, ha azok olyan alaposak és részletesek mint Campos Sáchez-Bordona véleménye.

A két kormány érvei főleg a jogalapra és az elfogadás módjára vonatkoztak, és más mechanizmusok, a híres, de mindeddig eredménytelen (és amíg ketten vannak, nincs is remény az eredményre) 7-es cikk szerinti eljárás és a kötelezettségszegési eljárás párhuzamosságára hivatkoztak. Emellett megpróbálták B-tervként elérni, hogy a jogszabály egyes cikkeit minősítsék érvénytelennek. A főtanácsnok azonban nem fogadta el ezt sem, kimutatta, hogy ezen előírások a rendszer lényegi részét képezik és ezért megsemmisítésük ugyanúgy indokolatlan, mint az egész jogszabályé.

Az indítvány szerint pedig az Unió költségvetésének védelmére létrehozott rendszer valóban pénzügyi kérdést szabályoz, ezért jogos volt a pénzügyi szabályokra érvényes eljárással (tehát minősített többséggel és nem egyhangúan) elfogadni. Sok hasonló (kőrnyezetvédelmi, makrogazdasági) feltételességi mechanizmus létezik már, és ez a mechanizmus se lépi túl az ezekre vonatkozó konkrét követelményeket. Igazolódik tehát utólag a korlátozás, amelyet sokan kárhoztattak: csak az EU büdzsét közvetlenül károsító jogállamisági problémák esetén alkalmazzák a mechanizmust. A rendeletnek a magyar és lengyel kormány által túl általánosnak tartott megfogalmazásai is megfelelőnek találtattak. Ezek értelmezésében is fognak majd szerintem hivatkozni a Bíróság értelmezésére, ha utat talál az ítéletbe is.

A magyar-lengyel kormányduó annyit ért el, hogy a Tanács Jogi Szolgálatának véleményét is figyelembe vették, de ez nem volt elég a rendszer elgáncsolására. A kompromisszum, amelyet a helyreállítási csomag megvétózásával kikényszerített a két kormány, hogy csak a Bíróság ítélete után léptetik életbe a mechanizmust,  valószínűleg nem gátolja meg, hogy a szankciók életbe lépjenek még a magyar választások előtt – a Bíróság már korábban jóváhagyta, hogy gyorsított eljárással bírálják el az ügyet, és ítélete után, ha az egyezik az indítvánnyal, a mechanizmus teljes joggal életbe léptethető.